Wang Kiu (Wang Qiao) igen magas szinten művelte az Imádkozó Sáska és a Láma Kung Fu stílusokat, de miután látta Wong Shun Leungot sok más stílusú harcost legyőzni, Wing Chun-t kezdett tanulni a nagy tudású Yip Man-tól. Wang Kiu és Wong Shun Leung hamarosan a legjobb barátok lettek, és együtt tervezgettek egy sor további kihívásos mérkőzést. Wang Kiu meglehetősen iskolázott ember volt, és tudására támaszkodva írt egy cikket az egyik hetilapnak, amelyben részletesen beszámolt azokról a kihívásos küzdelmekről, melyeket a Wing Chun klán vívott az 1950-es években Hong Kong-ban.

Az 1960-as években úgy döntött, Hollandiába költözik néhány ott élő kínai kérésére, akik szerettek volna Wing Chun-t tanulni tőle. Abban az időben, amikor Wang Kiu Hollandiába érkezett, a szabad stílusú bajnokságok 100%-t Tae Kwon Do-sok nyerték, de néhány éven belül Wang Kiu megtörte az egyeduralmukat és legsikeresebb évükben a versenyek 75%-t nyerték tanítványai. Bár Wang Kiu mindig nagyon szerény volt, nagy megbecsülésnek és elismerésnek örvend társai körében. Tanítványai között van Dr. G. H. Khoe Brit Kolumbiából és Herbert Maier az Egyesült Államokból.

Wang Kiu mester mindig szívesen és szinte vég nélkül mesélt a Wing Chun minden vonatkozásáról. Kifogyhatatlan volt történelmi események, küzdelmek történeteiből, elméletekből, magyarázatokból. Bármit akartál tudni, arról hosszú, részletes történetet tudott mesélni. Az alábbi jegyzetek csupán egy kis töredékét alkotják az általa elmondottaknak. 1985-ben tartott egy szemináriumot, amely az eredeti tervek szerint csak a fabábu-technikákat tárgyalta volna. Ebből végül a Wing Chun szinte minden vonatkozását felölelő kurzus kerekedett, ahogy megmutatta, miként függ össze és kapcsolódik minden mindennel. Remélhetőleg egyszer majd leírja tudását, mert saját jegyzeteim csupán töredékes és összefüggéstelen képet adnak róla.

Dél Kínában a Wing Chun-t Wing Chun-nak hívják a hölgy után, aki itt bemutatta. Északon csak Ortodox Shaolin a neve. Ezek alapvetően a Shaolin kolostor jól bevált mozdulatai. A legtöbbek által manapság gyakorolt fabábu mozdulatsor csupán fele annak, amit Yip Man eredetileg tanított, a többi elveszett. A publikált fabábu mozgássor csak egy keverék egyveleg, nem több mint pár mozdulat összekötése gan sau-val és kwun sau-val. A könyvekben látható fotók akkor készültek, amikor Yip Man már nagyon beteg volt.

Bruce Lee abban volt nagy, ahogyan felkészítette elméjét az ütésre. Csak az érdekelte, hogy az ökle átmenjen akár egy hegyen is, ha éppen az van közte és az ellenfele között. Yip Man nem szerette Bruce Lee nagyszájú hencegését. A Wing Chun kerüli a feltűnést, nem így Wong Shun Leung és Bruce Lee. Hong-kong csa-csa-csa bajnoka lévén Bruce csa-csa-csát kezdett oktatni az USA-ban, de nem vot iránta érdeklődés, ezért Wing Chun tanításba kezdett. A Wing Chun-osok azonban kérdőre vonták, mi jogosítja fel az oktatásra, amikor nem ismeri a harmadik formagyakorlatot, a fabábut stb. Erre Bruce rengeteg kutatással módosította a stílust, és elnevezte Jeet Kune Don-ak.