aktust ellenfelével. A forma megtanítja, hogyan lehet változtatni a küzdőtávolságot. Megtanítja a stílus alapvető lábmunkáját, az oldalsó lépést, a hosszú lépést, a körző lépést, a "T" lépést, a fordulásokat és az állások cseréjét.

A forma kulcsgondolata a Sil Lim Tao által felépített struktúra megőrzése mozgás közben, illetve az ellenfél védelmi struktúrájának áttörése, és hídjainak kontrolálása. Bemutatja a középvonal megőrzésének és cseréjének jelentőségét, megtanítja, hogyan nyerhetünk energiát az állásból, a lábmunka, a csípő, a test és a kar mozdulatának koordinálásából.

Gyakoroltatja a Sil Lim Tao technikáinak kombinációit, megtanítja a magas; a közép-; és a mély bong sao-t, a lop sao-t, a yat sao-t, a po pie jeung és egyéb taktikákat, az egyenes rúgást, az egyenes és az oldalsó rúgás kombinációit. Megtanítja mozgatni a Sil Lim Tao forma gyakorlása során fejlesztett energiákat.

Biu Jee

Biu Jee (Rámutató- vagy döfő ujjak) a wing chun harmadik formája. További lábmunka és rúgás kombinációk mellett magába foglalja a wing chun döfő ujj technikáit, a különböző könyök technikákat, a kwan sao és a grun sao kombinációkat.

Megtanítja az ellenfél struktúrájának áttörését, illetve azt, hogy hogyan szabadulhat a gyakorló, ha hídjai csapdába kerültek vagy a védelmi struktúra felbomlott. Megtanítja a döfő technikák használatát az ellenfél gyenge pontjai ellen, és felerősíti a gyakorló hídjait. A Chum Kiu gyakorlása során megmozgatott energiákat megtanítja alkalmazni.

Muk Yan Jong

A Muk Yan Jong (Fabábuforma) a wing chun egyetlen formagyakorlata, amely segédeszközt igényel. A 108 mozdulatból álló fabábuforma a már ismert technikák további kombinációi mellett újabb technikákat (kao geng sao; kau sao; sheung tok sao) és taktikákat is tanít.

Legnagyobb előnye azonban, hogy megtanítja gyakorlóját a tökéletes testtartás, a szögek és irányok használatára. Fejleszti az időzítést, a gyorsaságot, a mozdulatok erejét és pontosságát, a karok és a lábak koordinációját, a vizuális és a kontaktreflexet, felerősíti a végtagokat, és kifejleszti a mozdulatok "áramlását".

A forma tíz - egymástól jól elkülöníthető - szekcióból áll. Gyakorlása során a tanuló a következő fokozatokon halad át: muk yan jong (fababa forma), a teljes forma elsajátítása és gyakorlása a gyakorlóeszközön; da san jong (kötetlen fababa) a forma részei illetve a különböző kombinációk gyakorlása a gyakorló eszközön; hong jong (levego baba) a formagyakorlat, majd szakaszainak gyakorlása a segédeszköz nélkül egészen a kötetlen "árnyék bokszig"; mai sang jong (a baba "élővé tétele") a forma részeinek gyakorlása partner ellen.

Chi Sao